Reggel sikeresen időpontegyeztettem a gázóra-leolvasóval, pár percen belül meg is jött, leolvasta.
Közben a szokásos reggeli söprés helyett inkább porszívóztam, fürdőszobát takarítottam.
Az eső végre nem esik, felhős az idő, bár néha látni, merre is van a nap. Ez is haladás...
A rendes kukaürítés megvolt ma, de a műanyag szelektívet még mindig nem vitték el hétfő óta. Elég gáz.
Elkészült a Szmarana digitalizálása is. Még egy kő legördült a vállamról. Már csak át kell másolni Panninak, ezt valamikor az előadás után megejtjük.
Mihaela meg a honlap kezelésében ajánlkozott, hogy segít. Ha távol vagyok, ugyan szintén meg tudnék mindent oldani, de ehhez az kell, hogy Panni szóljon, hogy ez vagy az kéne. Márpedig ha nem vagyok a szeme előtt, nem fog szerintem. Egyben Mihaelára fogom bízni a domainadminisztrációt is, majd egyeztetünk Pannival, aki elutazott ma Münchenbe Ákossal. Szombaton fellép, amúgy az Ákossal szeretne a városban járkálni.
Ebédre melegszendvicset csináltam a maradék reszelt sajt elhasználására, tegnap vett avokádókrémmel Ez finom volt, de annyira nem, mint amennyire drága. Utána sikerült aludnom is, bár a szomszédban kerítést cseréltek és ehhez feltétlenül embertelen hangerővel kellett a rádiót üvölttetni.
A gyerekekkel hazafelé megnéztük a szomszéd kerítést, deszkakerítés. Tegnap bontották le a hálót, ma meg rá is tették a deszkákat. Közben a szépen felhalmozott zöldhulladékot, amit két hete nem vittek el jól széthányták a munkások, az egyik köteg (pedig most nagyon alaposan kötöztem, nem úgy, mint ősszel) szét is esett, kötözhetem holnap újra.
Délután Lehel megette a maradék két melegszendvicset, Lente nem volt hajlandó megkóstolni, mert volt még benne egy kis maradék Provolone. Pedig melegszendvicsként nem volt annyira rossz...
A torna alatt bevásároltunk, utána Lente megint babázott a sokgyerekes nagydarab anyuka Lackó fiával.
Sajnos este megint ment a hiszti Lente részéről, hogy ő még olvasni akar. Ha nem olvashat, akkor csak azért sem alszik el. Kérlelhetetlen voltam, mert tudom, hogy mennyire fáradt már a hét vége felé és holnap megint hosszú napunk lesz. Lehel is behisztizett... Én egész jól viseltem, és nem hisztiztem be :D. Persze Lente tíz percen belül aludt, Lehel kicsit nehezebben, de szintén elég hamar. Remélem, kipihenik magukat rendesen, a mostanában szokásos péntek esti játszóterezés után azért nagyon későn érünk haza.
Holnap jó lenne a füvet is lenyírni, meglátom, mire lesz idő és mikor. Anyukám holnap kiszalad egy órára, elsősorban azért, hogy elvigyen némi fonalat. A gyerekek ugyanis azt kérték tőle, horgoljon nekik Fogatlant. Pontosabban (anyukám csak így egyezett bele, mert feketével nem szeretne dolgozni, nagyon szemkifolyatós), Fogatlan-testvért. Lente sötétzöldet szeretne, világoszöld szemmel, Lehel aranysárgát piros szemmel. De anyukám nem talált sárgát abban a boltban, ahova járt, így én megvettem neki, azért jön el.
Postára is menni kéne, megjöttek a gyerekek ebédcsekkei.
A mai nap lakásai annyira nem nyerték el a tetszésemet, mint a galériás, azért a nagy táv mindentől annyira nem ideális. Magas paneleket is nagyon szeretném, ha ki tudnánk kerülni. Meglátjuk, mi adódik, tudom, hogy rajtad nem múlik 😍.
Ma sajnos nem fényképeztem semmit, még szelfit se...
No comments:
Post a Comment